2012. november 17., szombat

BALI

Hong Kongbólból Bali 5óra repülőútra van. Már Hong Kongtól is szédelegtem és még csak most következett Bali. Hong Kongban 1 hetet voltunk és utána Balin is. Bali egy isteni hely nem hiába hívják az Istenek szigetének. Bali egy varázs volt számomra, nyugalom, béke, valami olyan megfoghatatlan..nem tudom jobban kifejezni az érzést, de sose fogom elfelejteni.
Az egy hétből négy napot a tengerparton voltunk és csak pihentünk. A tengerpart egy lezárt rész volt ugyanis egy sziklafalon kellett vagy 1000 lépcsőn lemászni, hogy az ember lejusson a parthoz. Így a tengerpartozás közben Baliból nem sikerült sokat látnom, de nem is volt baj, mert nagyon kellett a pihenés. A vacsorák a parton voltak a legjobbak esténként. A napi friss fogásból választhattunk, ami aztán a grillen landolt utána pedig a gyomrunkban. Úgy döntöttünk, hogy 4 nap után miután még semmit nem láttunk Baliból, így ideje lenne a sziget belsejébe utazni és körülnézni. Mindenki a szálláson Ubudot ajánlotta és az internet is csupa jót írt, így Ubud lett a következő állomás. Ubud egy városka volt a sziget közepe környékén. Itt már látthattuk az igazi Balit a rengeteg gyönyörű balinéz templomot, piacon is jártunk. A rizsföld pedig leírhatatlan élmény volt számomra. Balin sajnos nagy a szegénység, ezt nem lehet nem észrevenni...:( 
Étkezés ügyileg inkább az utcán ettünk, nem igazán voltunk kifejezett étteremben csak néhányszor...inkább ilyen utcai "beülős büfék" vannak, étteremnek nem igazán lehet nevezni őket.:)
















BLT Burger, Hong Kong



Menü:

Australian Wagyu

Hely:

A szitu a következő volt, utolsó napunk volt Hong Kongban és már úgy kezdett egy hét után kicsit sok lenni a kínai és társai konyha, ha jól emlékszem akkor pont egy plázában rohangáltunk megintcsak egy bizonyos boltot keresve épp ebédidő tájékán, amikor is döntést hoztunk, hogy akkor a mai ebédet itt fogjuk idő és energia hiányában elfogyasztani. Mászkálás közben az "A" szárnyból épp a "B"-be tartva láttam meg ezt a helyet. Először nem voltunk biztosak benne, aztán végülis ez lett.
A beltér semmi egetverő, "amerikai hamburgerező" hangulat, mondjunk Hong Kongban kicsit furcsa volt, de később rájöttem, hogy pont erre volt akkor szükségünk. A BLT Burger-t a Hard Rock Cafe egyik távolabbi rokonaként tudnám jellemezni.

Ételek:

Mivel gyakorlott és lelekes hambuger fogyasztó vagyok, így természetesen kritikusan kezdtem az étkezésbe. A választásom végülis az "australian wagyu-ra" esett. A wagyu egy hiper, atom speciális, ritka és drága luxus marhahús, az állatot állítólag maszirozzák, hogy a húsa jobb legyen, még a Ribeye-nál is exkluzívabbnak számít, amit magam se tudtam akkor csak hallomásból rémlett valami. A választásom kifizetődő volt, mert tényleg nagyon ott volt a hamburgerhús. Nagyon érdekes zamatos, nem is tudom leírni milyen ízzel rendelkezett, nem kóstoltam még ilyet, de ha lesz rá legközelebb valahogy alkalmam, tuti nem fogom kihagyni. A steakburgonya szerencsére nagyon jó volt. A hamburger mellé még kínáltak egy kis majonézes káposztasalátát, amiért nagyon hálás voltam.

Árak:

Természetesen az én ételem volt az étlapon a legdrágább, de még így se volt sok, összehasonlításban megint csak a Hard Rock-ot tudom felhozni, hamburgerek terén kb hasonló minőségi mutatókkal rendelkezik mindkét hely.

Értékelés: